színház

Este színházba mentünk. Bérletes előadás. A Bakterház. Vettem két jegyet is.
Petit és Nórit vittük. Petinek még szeptemberben megígértük, hogy jöhet, Nórinak pedig szülinapi ajándéknak szántuk.

Szóltam anyának, hogy jöjjön el. Apa nem jött, mert borzalmas idő volt. Egy éjszakát kibír egyedül.
A kicsik nagyon örültek a maminak. Kata ugyan morgott, hogy Ő is szeretne színházba menni, de megmagyaráztam neki, hogy nekik van gyerekbérletük, Petiéknek pedig semmi.... ezért szerintem méltányos így. Megértette.

Nórit felvettük az állomásnál, és onnan rögtön mentünk a színházba. Közben azon agyaltam, hogy ki kivel üljön..... Mert.... Végül, mivel Laci nem akart fenn ülni, Peti pedig lenn, úgy döntöttem, mégis csak én ülök fenn Petivel, és Lacit rábízom Nórira. (-:

Nagyon szeretek Petivel beszélgetni. (-:
Megbeszéltük, hogy hol ültek amikor a gyerekelőadásokon voltak, mit láttak, milyen volt. Elmeséltem neki, hogy hol ültük akkor, amikor Ő még csak "hallotta" az előadást, de nem látta, mert még a pocakomban volt. Ádit vittük el egy előadásra régen. (-:

Beszélgettünk a darabról, a színészekről, integettünk Laciéknak a földszintre. (-:

A darab nagyon tetszett. Nagyon jó volt! (-: A szünetben találkoztunk a "lentiekkel". Teljesen elvarázsolta őket is a játék. (-:

Volt pár történés, amit meg kellett magyarázni Petinek. Egy-egy beszólást, néhány dolgot nem értett.
A végén a tapsolás lényegéről beszélgettünk. Nem értette, miért tapsolnak a nézők, és a színészek miért jönnek újból és újból vissza.
Megbeszélgettük. Megértette. (-:


Nagyon jól éreztük magunkat. (-: