2010. január 19., kedd

maradék

Ott hagytam .... abba, hogy december 27....
Nem mentünk el akkor anyáékhoz, amikor megmondtuk, (vasárnap) mert a tesómék ott voltak. Nem akartunk "zavarni". Úgy tűnik, anya megértette. Nem erőltette.
Itthon "lapítottunk, mert nekünk családi bulira kellett volna mennünk vasárnap, de nem mentünk.
Még szép, hogy nem. Nem kellettünk mi oda.... Kirakat az egész. Nem is szeretik egymást, csak így kell csinálni. Lemondtuk. Itthon jó volt.
Persze, elmentünk anyáékhoz. Kedden.
Kaja, pia... Anya nagyon készült ám. (-: Sült és töltött hús, krémes, rétes, és még sok egyéb finomság.
Ott aludtunk, másnap délután jöttünk haza.
Sokat beszélgettünk. A Szöszik csak úgy elvoltak. Játszottak, ettek, játszottak, tévét néztek, ettek, beszélgettek velünk.
Jól eltelt az a két nap.

Csütörtökön még elmentünk Katával kenyérért. Mert az kell. Finom. Félegyházi kenyérboltból, erdélyi margarinos.
Volt Ádi is. Hamar elment, mert moziba mentek. Családi program. Nagyon helyes.

Főztünk virslit, bontottunk gyerekpezsgőt. Kicsit korábbra hoztuk az "éjfélt". A Szöszik szépen elmentek aludni. (-:
Évek óta először szerveztük meg "így" ezt az estét. Lacit kicsit meglepte, hogy mennyi tűzijátékot lőttek fel a városban.

Újév. Újévi koncert. Mert az kell. Már nem táncolunk. Kimarad két év, amíg nem tudtuk megnézni, mert nem volt egyes. Már van, de a táncot már nem igénylik a kicsik. A zenét viszont igen! (-:
Jól indult ez az év! (-:

Úgy elvoltunk szombaton és vasárnap. Összekészülődtünk a hétfői indulásra. Megbeszéltük a Szöszikkel, hogy lesz két hét, amikor korábban indulunk reggelenként, mert gyógytornára megyek.

Hétfőn még sosem értünk ilyen korán a suliba.... (-: Én pedig időben értem az esztékába. Fél nyolckor kezdődött a torna. Nagyon aranyos volt a gyógytornász néni. Eszméletlen kellemes hangja van. Mondtam neki, hogy ne lepődjön meg, ha elalszom. (-:
Torna után masszázs. Furcsa fazon a gyógymasszőr. Hm...

Petivel fogszabályozásra kellett volna mennünk, de én simán elfelejtettem.... Pedig reggel még szóltam is Petinek, hogy megyünk. Másnap jutott eszembe, hogy nem mentünk.... Úgy szégyelltem magam...

Hétfőn délelőtt vendégeink voltak. Laci nővére és az öccse. Érdekes volt hallgatni őket. Hm... Jaj! )-:
Laci jól felkészült rájuk. (-:

Kaptunk karácsonyi ajándékot.... Pedig megbeszéltük, hogy nem adunk egymásnak.... Ja, mi nem is adtunk nekik. A sógorom kellemkedett egy kicsit... kaptunk tőle ezt-azt... ami olyan volt, amilyen... szokott.... Hm... A sógornőmtől jött néhány továbbadott ajándék... ahogy szokott.... és három csokimikulás, amik nem voltak egyforma méretűek.... Kettő egyforma, egy kisebb... Osszuk el a Szöszik között. Végül is elosztottuk... ötünk között. (-:

Már javában beszélgettek, (én főztem, majd pályázati elszámolást csináltam) amikor hívtak az egyik rádiótól, hogy délután élőben lenne egy interjú. Oké...(-: Lacit is hívták.... (-: A sógornőmék majd' megpukkadtak... ((((-: Én meg nem vagyok kárörvendő.... Hm...
Valahogy azért csak elmentek....


A rádió interjúk megvoltak délután. Egész jó volt. (-:

Folyt. köv. mert megyek a postára és a Szöszikért. (-:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése