Itt ülök a nappaliban, az itteni gép előtt, de a sajátomon dolgozom... Végre beállítottuk a távoli asztalt.
Ez volt az egyik "kifogás". Valahogy nem akartam felmenni, egyedül lenni. Így jobb. Talán.
Mert most kisebb-nagyobb megszakításokkal dolgoztam.
Ebbe bele tartozik a tanulás is.
Ez a legnagyobb bajom.
Nem tudok... nem akarok... nem is tudom... mindig van valami fontosabb dolgom.
De már haladok.
Amikor fősulira jártam ugyan így indultam. Aztán belejöttem. A tanulásba.
Élveztem. Jól csináltam.
Most is jó volna.
Ráadásul ennek most nagyobb tétje van.
Csak az a gond, hogy tényleg rengeteg dolgom van.
Folyton attól félek, hogy elfelejtek valamit. A határidők....
El kell intézni... rohangászni kell... hivatalok... nyomtatványok... kitölteni... Ne maradjon el semmi és senki.
Észnél lenni mindenki helyett.
Összességében szeretem ezt az új tanfolyamot.
A kommunikáción idáig még nem mondtak semmi újat, de érdekes ebből a szemszögből is megnézni a dolgokat.
Az angol... az más. Ez nem csak úgy simán angol tanulás. Üzleti angol.
Agymosás.
Viszont igaza van É-nak. Nézzük meg a másik oldalról is.
Mivel mindig ezt szoktuk csinálni, nem olyan nehéz.
Nem árt ismerni az "ellenséget"....
No, én most "vele" ismerkedem.
2010. november 4., csütörtök
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
